Rólunk

wwb_img3

ISKOLATÖRTÉNET

1. NAGYLÉG iskolájának története 1945-ig
Az iskolák a legrégibb szokás szerint a plébániákkal együttesen alapíttattak, úgy a nagy-léghi iskola története is a plébánia megalakulásának történetével kezdődik.
A plébániát, valamint a régi iskolát a mai községi hivatal épülete előtti park helyén építették fel, s 1791 májusától Máté Imre lett az első iskolamester.  Őt Jablonczi Antal váltotta fel, majd Mészáros István követte, aki 35 évig volt iskolamester. 1874-ig  községünkben a oktatók: Ocsvay Nándor, Királyi Nándor, Mészáros Flóris, Neuzsitek János, Bartal Alajos, Holocsy János és Janikovics Mihály. Az ő ideje alatt 1874-ben az iskola községivé alakult át. Halála után Kuszik Imre kerül Nagy-Léghre.
1889. április 16-án Dunay Lászlót nevezik ki kántortanítóvá. Az ő tevékenykedése alatt a  hitfelekezet támogatásával sor került az épület tetőzetének helyreállítására, majd ugyanekkor bővítették az iskola belső felszereltségét 24 falitáblával. Bacsák Vilmos nagylelkű támogatása lehetővé tette egy iskolai kapu elkészítését is.
A kezdet kezdetén az iskolát kevés gyerek látogatta. Egyetlen segédeszközt használtak csak a palatáblát, de ezt sem tudta minden szülő biztosítani csemetéje számára. Ebben az időben csupán három tantárgyat oktattak: olvasás, írás és beszélgetés szerepelt az órarendben. Ez utóbbi vallási példákról és egyszerű számolási feladatokról szólt. Csak a téli időszakban volt tanítás.
1902-ben az új tanító Nagy Antal már kötöttebb tanítási rendszer szerint kezdett dolgozni. Két évvel később a meglévő egy tanteremhez még egyet építettek, kántortanító lakással, s Nagy Antal mellé kihelyezték Hideghéthy Rozáliát, akinek rögeszméjévé vált a fegyelem megszilárdítása.          A diákok félve engedelmeskedtek neki, de nagy tiszteletben tartották őt.
Nagy Antalt Mihalovics Sándor váltotta fel. 1937-ben állami segéllyel felépült az új iskola. Két évvel később, 1939-ben Godavszky János folytatja a megkezdett munkát. Népszerű volt a faluban, mivel sok nótát komponált. Színdarabokat zenésített meg, melyhez a szöveget a légi születésű Samariay-Leölkes Sári írta. Ők ketten két daloskönyvet adtak ki Budapesten, 1941-ben. A könyv érdekessége, hogy az előszót gróf Benyovszky Rudolf írta hozzá.
1940-ben Hideghéthy Rozália után bátyja leánya Hideghéthy Auguszta tanít a községben.
1942-ben a tanévet Bognár Gyula kezdi, majd bevonul, ezért a tanévet Szabó Irén fejezi be helyette.  1943-44-ben Peller Erzsébet és Goll Gusztávné, Bacsák Jolán, a háború utolsó éveiben, valamint a magyar iskolák megszűnéséig Windmühl Mária tanított.
2. Szász iskolájának története 1945-ig
Az I. világháború alatt nyílt meg először egy osztály Nagy Imre házában Bacsák Jolán vezetésével. Őt Kretter Márta követte. 1926-ban Bittó Dezső vette át az iskolát.
1928-ban Földes Egyed tanítót helyezték a faluba, aki 1940-ig, nyugdíjba vonulásáig itt működött kolléganőjével, Nagy Mártával, akit később Nagy Júlia váltott fel. A háború végéig Gollné Bacsák Jolán egyedül vezette az iskolát.
3. Kislég iskolájának története 1945-ig
Kislégen 1930-ban nyitottak először osztályt. A nagylégi kocsma melletti helységben tanítottak. 1932-ben felépül az új iskola (s régi bölcsőde épülete). Itt Nagy Dezső volt az igazgató és Beszik Lajos osztálytanító egészen 1945-ig.
4. Az előpatonyi iskola alapítása
Az 1928-as tél lehetetlenné tette az előpatonyi gyerekek iskolába való jutását, ezért a községi elöljáróság iskolaalapítás mellett döntött. Az ideiglenes tanterem a Gavlíder házban működött. Czére Győző nagylégi lakost választották meg tanítónak. 1933-tól őt felváltotta Kapros Emil, majd Valgon Dezső.
Az oktatás 1945 után
1945-től 1949-ig az egyesített három faluban csak szlovák tannyelvű alapiskola volt. 1949. szeptember elsején Légen megnyílt magyar tannyelvű iskolának csak két osztálya volt, melybe az 1936 és 1943 között született gyerekek jártak. Őket Botlík Olga és Zsömbörgi József oktatta. A tanév közben még egy osztályt tudtak nyitni, itt Melicher Mária lett a tanító. Ebben az évben 121 tanuló látogatta az iskolát.
A következő tanévben négy tanerős lett az intézmény. Tanítók: Zsömbörgi József, Szabó Irén, Fekete Mária és Majthényi János.
1953. szeptember 1-jével országszerte átszerveződtek az iskolák, megnyíltak a nyolcéves népiskolák. Így történt Nagylégen is. A tantermek szétszórva, az egyesített három falu régi iskoláiban voltak: Szászon 1, Kislégen 2 és Nagylégen 2 tanterem. Kedvezőbbé a helyzet az új tíz tantermes iskola felépítésével vált, melynek alapkövét 1958-ban tették le és 1960-ban adtak át.
A 298 magyar és 36 szlovák tanuló egy fedél alatt tanulhatott az új másfélmillió koronás költséggel felépült iskolában.
Az épületben 9 tanterem, 1 speciális osztály és szakraktárak vannak. Az udvar területe fél hektár, ahol sportpályák épültek.
Az iskola építésénél a szülők, a tanítók és a tanulók 16 000 órát dolgoztak le.

Az iskola igazgatói :
Nagy János   ( 1953 – 1962 )
Molnár Géza  ( 1962 – 1989 )
Janák Gyula   ( 1989 – 2002 )
Nagy Márta   ( 2002 – 2012 )
Csiba Lídia     ( 2012wwb_img2

Forrás:

PRESINSZKY, L. – CSÓKA, E.: Múltról a jelennek. Lég Község Önkormányzata, 1998